Mindannyiunk életében vízválasztó a pillanat, amikor megszületik bennünk az igény a minőségi kapcsolatépítésre. Amikor nem az hajt, hogy a másiknak megfeleljünk, hogy ennek kedve szerint cselekedjünk, elvárásainak eleget tegyünk, a kapcsolat vélt hozadéka reményében alárendelődjünk.
Meghatározó élmény megtapasztalni, ha a magunk örömére nyitunk a másik felé, remélve a kölcsönös viszonyulást. Amikor megengedjük önmagunknak, hogy esetlenségünkkel, hibáinkkal együtt vállaljuk magunkat a másik előtt. Amikor nem kell alakoskodnunk, fárasztó játszmákat végigfuttatnunk, minden energiánkat egy látszatkapcsolat fenntartására fordítanunk. Amikor elég, ha ott van körülöttünk az a néhány ember, akiknek épp elég jók vagyunk.
Egy ilyen kapcsolat hozadéka a végtelen szabadság-érzés, a tiszta kommunikáció és a nyílt érzelemáramlás. Bátorság kell hozzá és lelki közelség. Hit abban, hogy a szeretetre és bizalomra való képesség bennünk van, erre vonatkozó szükségeltünket nem kell aprópénzre váltanunk, alárendelődésünkkel a vágyott szeretetet megvásárolnunk. Ez a hit adja a teljesség átélését, önmagunk méltó felvállalását, a lélek szabadságát.
Fotó: Foter
