A boldogság nyomában

Beszélünk róla, keressük, kutatjuk a boldogságérzést, próbáljuk a belső sóvárgást csillapítani, elképzeljük, milyennek kellene lennie. Van, aki úgy véli, a hedonista élet maga a boldogság, mások a létezés örömére esküsznek és vannak, akik a flow-ban vélik felfedezni. Sokan a boldogság kulcsát a földi javak gyűjtögetésében látják, a tökéletes házasságban, a gyermek kitűnő tanulmányi eredményeiben. Aztán telnek az évek, és némelyek rájönnek, hogy délibábot kergetnek.

Karácsony közeledtével egyre gyakrabban hallani, hogy az emberek nem tárgyi javakat, hanem élményt ajándékoznak egymásnak. A tárgyak alakjuk, méretük, színűk, márkájuk alapján a másokéval összehasonlíthatóak, ezért lehangoló, hogy mindig lesz valaki, akinek szebb cipője, menőbb márkájú ruhája, nagyobb táskája van. Az élményekről ugyanez nem mondható el. Az élmény mindenkinek a sajátja, egyedi és megismételhetetlen. Olyasmi, mely a kívülálló boldogságkereső számára irigylésre méltó, melyhez önkéntelenül asszociációkat társít és vágyott elképzeléseivel ruházza fel. Ráadásul a tárgyak varázsa csak ideig-óráig él, az élményekre viszont nem lehet ráunni. Vajon az élmények jelentik a boldogságot?

A boldogság ott van bennünk észrevétlenül a hétköznapok során és váratlanul jelenik meg, mint az időváltozás. Amikor felismered a hétköznapi örömöket, amikor ráérzel egy hangulatra, viszonzol egy mosolyt vagy elcsípsz egy közös gondolatot. Nem tudhatod, mikor találkozol vele, hisz szeret meglepni váratlan felbukkanásával és nem ijeszti el sem esetleges rosszkedved, sem szorongásod. A boldogság megélése kockázatvállalás, annak a vállalása, hogy bármi megtörténhet és egyben nyitás a világ felé. A hétköznapi mókuskerékbe nem tud beférkőzni és nem szereti a tökéletesség illúzióját. Lehetnek mindenféle földi javaink, építhetünk a külvilág számára tökéletes kirakatot, de a mindennapi megfeleléskényszerben nem lesz időnk rácsodálkozni egy virágra, megtapasztalni a lelki közelséget vagy a mély barátságot. Ám ha jelen vagyunk az ’itt és most’-ban, megismerhetjük, mert az átélés a boldogság feltétele. Ilyenkor csak miénk a pillanat.

Fotó: Pixabay

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: