Otthon az, ahol leplezetlenül vállalhatjuk önmagunkat. Ahol nem kell szerepet játszanunk. Ahová öröm megérkezni és ahol le lehet tenni a terheket.
A karácsonyi készülődés során otthonunk ünneplőbe öltöztetése is fókuszba kerül. A fények és a megannyi karácsonyi kiegészítő varázslatos hangulatot hozhat életünkbe. Ilyenkor néhány napig, hétig ismét gyerekek lehetünk, hihetünk a csodában, mely az ünnepi készülődés során észrevétlenül megérkezik az arra nyitott lélekhez.
A lakás fizikai jellemzőiben leképeződik lakói személyisége, lelkiállapota, életútja és identitása. Tárgyi környezetünk megjelenése jelzi lelki elakadásainkat is. Az, hogy pedáns rend, laza kuszaság, netán káosz uralkodik a lakásban, sokat elárul lakójáról. Míg a rendmánia mögött szorongó személyiségre bukkanunk, aki a maga körüli tér rendezésében véli felfedezni a kapaszkodót, addig a bohém lélek élvezi a körülötte uralkodó káoszt, ez adja meg számára a hétköznapok természetes lazaságát.
A tér fölötti kontroll manifesztálódása sokat mesél az otthon lakójáról. Megmutatja mennyire főszereplője saját életének, mennyire ad szabad teret maga mellett a másiknak. Beszédes, melyik szegletében tartózkodik szívesen a lakásnak, van-e ’saját sarka’, hol van módja elmélkedni, kikapcsolódni. Érdekes szemügyre venni, milyen tárgyakat tart fontosnak a lakója kihelyezni. Ahogyan engedjük megjelenni személyes tárgyainkat lakóterünkben, úgy kerülünk egyre közelebb önmagunkhoz. Ilyenkor nem maga a tárgy fontos, hanem amit képvisel számunkra: a diákéveinket, az első szerelmet, egy szeretett rokon vagy az egykori legjobb barátság emlékét. Így válnak a bennünket körülvevő tárgyaink megélt múltunk emberi kapcsolatainak hordozóivá.
A közelgő ünnep jó alkalom a rendrakásra, az emlékek leporolására, idejétmúlt sérelmeink szelektálására. Érdemes megfigyelni, a lakás mely pontján uralkodik makulátlan rend és hol van rendetlenség. Rendrakás közben figyeljük meg magunkat. Melyik helyiséget takarítjuk örömmel, melyik rendbetétele okoz nehézséget? A konyha a családi kapcsolatok tere, a nappali a szociális élet, a külvilággal kapcsolatos viszonyunk leképeződése. A hálószoba az intimitás helyszíne, míg a fürdőszoba a testképünk ill. énképünk megjelenésének platformja. Így ha valakinek a hálószobában esik nehezére rendet rakni vagy itt nem találja a tárgyak helyét, érdemes elgondolkodnia, vajon milyen az intimitáshoz való viszonya, milyen párkapcsolati elakadások nehezítik az életét.
Otthonunk a lélek tükre. Jó néha elidőzni ezzel a képmással, nézegetni, mit üzen vissza. Otthonunkat a maga természetességében feltárni a másik előtt a bizalom mesterfoka.
Foto: Pexels
