Szeretetmegvonás

A gyermekkorban átélt szülői szeretetmegvonás, elhanyagolás vagy bántalmazás következtében a gyermek a fájdalom, kiszolgáltatottság, csalódottság érzését éli át. Gyermekként azt tapasztalja meg, hogy a lelki közelség fájdalmas. És mivel számára ez a minta, így ez az állapot tűnik természetesnek. Gyakran csak felnőttkorban ébred rá, hogy traumájáért nem ő a felelős, nem neki kell bűnhődnie.

Sok esetben ezek a családok kirakat-életet élnek, azaz kifelé nem tűnik fel a bántalmazó működésmód még a közelállóknak sem. Más esetben függő van a családban, ezért összezárnak ’az ő érdekében’, és kívülállók számára nem engednek betekintést a belső dinamikába, abba, hogy mi zajlik a zárt ajtók mögött.

Ezekben a családokban a gyermek próbál a szülő kedvében járni, lesi a gondolatát, átveszi feladatát, jól tanul, végzi a házimunkát és ezen felül próbál láthatatlan maradni, hogy ’ne legyen semmi gond’. Gyakran csak önmagára számíthat. Egyedül marad igazságtalanság érzetével, fájdalmával, magányával, megbüntetve. Eltanulja a tehetetlenséget, az önfeladást, belefásul a helyzetbe, és közben vágyakozik egy morzsányi szeretetre.

A szeret iránti igény mindannyiunkban bennünk van, a bántalmazott gyermek is szeretetet él meg szülője felé. És mivel sokáig nem tudja, hogy milyen a szeretet, így fogadja be az érzést, a maga fájdalmával együtt. Közben megtanulja, hogy bármit meg lehet tenni vele. Értéktelenség érzését a zsigereiben érzi, menekülni szeretne, de helyette elviseli a verést vagy a verbális bántást. Mindaddig, amíg az első adandó alkalommal belemenekül egy kapcsolatba. Mivel nem hiszi el magáról, hogy értékes, hogy jót érdemel, ezért alárendelődik, újra átéli a lelki kiszolgáltatottságot, sok esetben a verbális vagy fizikai bántalmazást.

Ezek a szülők jellemzően később, évek múlva sem vállalnak felelősséget tetteikért, nincs belátásuk, nem férnek hozzá az érzéseikhez. Zömében ők is bántalmazott gyermekek, akik hatalmaskodó magatartásukkal, korlátolt belátóképességükkel traumaismétlést élnek át.

A jelenlegi helyzetben még inkább kiszolgáltatottak a bántalmazásban élők, az otthoni munka, az online oktatás, a beszűkült élettér nem teszi lehetővé, hogy legalább napközben kiszakadjanak megterhelő környezetükből.Pedig minden erőszakos helyzetből van kiút. Sok veszteséggel, fájdalommal járó folyamat, de mindenkiben ott van az esély az újrakezdésre. Mindenkiben ott van az erő.

Fotó: Pixabay

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: