Karácsonyvárás

Idén csendes lesz a karácsony. Több idő lesz befelé fordulni, elmélkedni, emlékeket felidézni, elővenni régi fotóalbumokat és időutazást tenni, feleleveníteni régi karácsonyokat. Kísérletet tehetünk felidézni az első karácsonyt, melyre emlékszünk három-négy vagy öt éves korunk környékéről. Ha ellazulunk, és befelé figyelünk, megérezhetjük az akkori fenyőfa illatát, a szoba hangulatát, és talán látjuk magunkon a ruhátContinue reading “Karácsonyvárás”

Miért félünk attól, hogy meghúzzuk a határainkat?

Leggyakrabban attól félünk, hogy csalódást okozunk másoknak, körülményesnek vagy önzőnek gondolnak minket, vagy tönkretesszük ezzel a kapcsolatot. Lesújtó szülői elvárás, hogy a gyerek viselkedjen társadalmilag konform módon, legyen ’jó kislány’ vagy ’bátor kisfiú’, legyen elég kedves, önzetlen ahhoz, hogy elnyerje a szülői szeretetet. Ezért úgy érezzük, hogy másokat boldoggá kell tennünk, mások kedvében kell járnunk.Continue reading “Miért félünk attól, hogy meghúzzuk a határainkat?”

Határok

Hogy személyes határaink, melyek védelmet nyújtanak a külvilág felé, mennyire rugalmasak, elmosódottak vagy átjárhatatlanok, már a korai gyerekkorban kialakul és ezt egyfajta lenyomatként tároljuk magunkban. A különböző élethelyzetekben ezek a mintázatok ismétlődnek és befolyásolják viselkedésünket, alakítják kapcsolatainkat.Ha a családon belül a határok túlságosan átjárhatóak, akkor a gyerek nem tanulja meg, hol van a partvonal, ameddigContinue reading “Határok”

A bennünk élő gyermek

Egy kisgyermek őszinte csodálkozással nyit a világra, észreveszi a hétköznapok apró örömeit és feltétel nélkül tud szeretni. Felnőttként ő lehet a vidám gyermeki énünk, akit nem nehéz rávenni a játékra és vidám helyként éli meg a világot. Egészséges érzelmi fejlődéséhez arra van szüksége, hogy szülei bízzanak benne, szeressék, elfogadják, rá tudjanak hangolódni érzelemvilágára. Ezek hiányábanContinue reading “A bennünk élő gyermek”